A püspökséget alapító Géza fejedelem idejében épült Szent Mihály székesegyháza. Az Árpádok korában a városnak négy plébániája volt. A tatárjárásnál is nagyobb pusztítást vittek végbe Csák Péter hadai 1276 tavaszán. A török időkben a város 12-szer cserélt gazdát, 70 éven át nem volt mise a püspöki székvárosban. Sennyei püspök állíttatja vissza a székesegyházat, a káptalant, és kanonokjaival megkezdi a katolikus élet helyreállítását. Jezsuiták, ferencesek, piaristák váltják egymást a lelkipásztori munkában. 1703-tól vezetik az anyakönyveket. Bíró Márton 1752-ben újra életre hívja a plébániát.

A kéttornyú, háromhajós székesegyház egyben a plébániatemplom is. Altemploma román kori eredetű a XI. századból. Szentélye gótikus a XIV. sz. végéről. Jelenlegi neoromán formáját az 1907-1910-es restauráláskor nyerte.

A veszprémi Szent Mihály főplébánián szolgáltak plébánosként:

Kozorics Ferenc (1752-1755)
Dravecz József (1755-1758)
Tejfalusy István (1758-1767)
Balassa István (1767-1777)
Hajas István (1779-1798)
Horváth Pál (1798-1801)
Drávecz János (1801-1806)
Kopácsy József (1806-1808)
Kolossváry Sándor (1808-1829)
Laszkalner Antal (1829-1831)
Kovács Antal (1832)
Pongrácz József (1832-1834)
Kéry János (1834-1842)
Szücs István (1842-1848)
Markl Ignác (1849-1851)
Bakacsi István (1851)
Oszterhuber Ferenc (1851-1853)
Csete Antal (1854-1855)
Pribék István (1855-1874)
Kisovics József (1874-1885)
Szabó György (1885-1890)
Rédey Gyula (1890-1900)
Ujváry Ferenc (1900-1906)
Ádám Iván (1906-1916)
Perényi Antal (1916-1920)
Bécsy Márton (1920-1922)
Strausz Antal (1923-1930)
Serák József (1930-1941)
Beőthy István (1941-1942)
Babics Endre (1943-1947)
Kis György (1947-1969)
Egyed Lajos (1969-1982)
Földvári Imre (1982-2001)
Pap Ferenc (2001-2009)
Nagy Károly (2009-)


FacebookTwitterGoogle bookmark