Szent Mihály-székesegyház

A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a Veszprémi érsekség főszékesegyháza. A várban, pontosabban a Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható.



Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik.

A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése. (A veszprémi püspökséghez tartozott egyebek mellett Koppány vezér központja, a mai Somogy megye területe is.)

Feltámadt Üdvözítő templom (Károly templom)

Feltámadt Üdvözítő templom, közismert nevén Károly templom, egyben római és görög katolikus templom is.


Hornig Károly püspök építtette a kórházi betegek, az őket ápoló irgalmas nővérek és a környék lakosai számára, nem utolsósorban saját és közvetlen hozzátartozói temetkezési helyéül. A neoromán stílusú, centrális elrendezésű, templomot Kesselbauer Ágoston műépítész, Veszprém város mérnöke tervezte. 1907-ben a Feltámadt Üdvözítő tiszteletére szentelték. A faragott faoltár a pécsi Franz Leimert műhelye, a színes üvegablakokat Róth Miksa készítette. A vörösmárvány kapuzat Csikász Imre tervei alapján készült.


 

Szent Anna kápolna

Veszprém legrégebbi, eredeti állapotában fennmaradt temploma ez a kis barokk kápolna. Napjainkban a katolikus iskola templomaként működik. Két helyütt is látható az építés évszáma: 1724.


A téren szabadon álló, déli-északi tájolású kápolna kapuja felett szoborfülke, benne Szent Anna és Mária szobrával. Az oromzat mögött fából készült huszártorony áll. Főoltára késő barokk, kora klasszicista, oszlopos, párkányos, oromzatos kialakítású, középképén a homlokzati motívum ismétlődik, Szent Anna olvasni tanítja Máriát. A festmény Bucher Ferenc veszprémi festő alkotása 1834-ből. Az oltár felett magasan feszület. A padokat 1936-ban Eberhardt Béla készíttette.

Szent István Király templom (Ferences templom)

A veszprémi Vár utcában a Bíró-Giczey ház mellett emelkedik az egyhajós, 1723 és 30 között, eredetileg barokk stílusban épült Ferences templom. A római katolikus templom és a kolostor, ami ma a Szent Ferenc Papi Otthon, 1909-ben leégett, ezután neoromán stílusban átalakították. Ekkor készült a templom tornya is, illetve a kolostort bővítették egy emelettel és összekapcsolták a templommal.


A keletre néző, e század elején épült, neoromán homlokzat egyetlen eredeti eleme a zárókődíszes kapu, melynek timpanonjában Isten szeme motívum látható. A kaputól balra márványtábla örökíti meg a templom kriptájában eltemetett (iskoláit Veszprémben végző) költő, Ányos Pál emlékét. A templom egészét freskódísz borítja. A karzatalj és a mennyezet nagy freskóképei Xaver Bucher alkotásai (1798-1801), a kisebb díszítések 1936-ból valók. A mennyezetfreskókon a szentélyben a Szentháromság, a hajóban Szent István és a Rómából hazatérő követek, a karzat felett a Madonnához imádkozó Szent Imre látható. A templom főoltára mellett Szent Imre és Szent László aranyozott szobrai állnak. A lourdes-i kápolnában látjuk a híres festő Feszty Árpád lányának festményét, akit Feszty Masa Máriának hívtak. A templom belseje, csak úgy, mint külseje a copfstílust követi inkább.

Szent Imre templom (volt piarista templom)

A már meglévő piarista szerzetesek rendháza mellé építették a Szent Imre római katolikus templomot 1833-ban. Az épület klasszicista stílusban készült el. Manapság a piarista templomban gyakran kerülnek megrendezésre kiállítások, melyek legtöbbször egyházművészeti tartalmúak, ám vannak, amik inkább a piarista hagyományok tiszteletének céljából nyílnak.


A veszprémi Vár utcában áll a Piarista templom. A ma Szent Imre római katolikus templom 1823 és 1833 között épült klasszicista stílusban. Az épület tornya kétszintes, de így is ez a vár legalacsonyabb temploma. Főhomlokzatának középső része kissé előrelép, háromrészes főpárkányát négy, copf jellegű ión oszlop tartja, közülük a két szélső teljesen szabadon áll. A késő barokk belső terű templomépület falán MMT feliratot olvashatunk, mely a következő görög szöveg rövidítése: Mária, Isten szülőanyja. A főoltáron látható kép Szent Imre, a templom védőszentjének tiszteletére készült. A mellékoltárok piarista szenteket ábrázolnak. A nagyon szép oltárképeket, és festményeket ifjabb Bucher Ferenc készítette.

Szűz Mária, a betegek gyógyítója kápolna

2013. február 11-én, a lourdes-i Szűzanya ünnepén, a betegek világnapján áldották meg a Szűz Mária, a betegek gyógyítója kápolnát. A 20-25 fő befogadására alkalmas kápolnában imacsoportok is tartanak imaórákat, ezzel is segítve a betegeket keresztjük türelmes hordozásában, imádkozva a gyógyulás ajándékáért.


FacebookTwitterGoogle bookmark