A Szentírást olvasva több helyen találkozhatunk olyan férfiakkal, akiket Isten kiválasztott és különleges feladatot bízott rájuk. Ilyenek voltak a papok, akik Lévi törzséből származtak, és a templom szentélye körül liturgikus szolgálatot láttak el. A Lévi törzséből származó Áron és leszármazottjai az Úrtól azt a megbízást kapták, hogy égő áldozatot mutassanak be (Kiv 29,35). Később Dávid felkérte Cádok főpapot, hogy Nátán prófétával együtt kenje fel Salamont királlyá (1Kir 1,34), majd Lévi leszármazottai közül Cádok leszármazottjainak feladata lett az áldozatbemutatás (Ez 40,46). A főpapok között különleges helyet foglal el a pogány Melkizedek, Sálem királya, a „magasságbeli Isten papja”, aki megáldotta Ábrahámot, és tizedet adott neki mindenből (vö. Ter 14,20). Az ő személye azért fontos, mert időben és tekintélyben megelőzte Lévi leszármazottjait. A leviták ugyanis közvetítőkön keresztül kapták, örökölték a papi feladatukat, Melkizedek azonban közvetlenül Istentől kapta.

Ha az újszövetségi papság eredetét nézzük, akkor először nem az ószövetségi papokra kell tekintenünk, hanem az apostolokra, akiket az Újszövetség megkötője, Jézus választott és küldött. Az emberrel való szövetségkötés Őbenne mint Isten Fiában vált teljessé. Ha az evengéliumokat nézzük, láthatjuk, hogy Jézus kiválasztotta őket, megismertette velük az életét, és azzal a feladattal küldte őket, hogy róla és a benne feltárult életről az emberek előtt tanúságot tegyenek. Küldetésük tárgya tehát maga Jézus, az általa kinyilatkoztatott örömhír volt. Jézus halála és feltámadása után pedig az volt a feladatuk, hogy az ő művét folytassák, hiszen Ő ezt mondta nekik: „amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket” (Jn 20,21). Ha tehát az apostolok küldetését meg akarjuk érteni, akkor előbb Jézus küldetésével kell foglalkoznunk.

Márk evangélista rövid összefoglalót ad az apostolok kiválasztásáról. Eszerint Jézus „Magához hívta, akiket ő akart, és azok odamentek hozzá. Kiválasztott tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy prédikálni küldje őket. Hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék az ördögöket” (Mk 3,13k). A hívás és a küldés között fontosnak tartja annak hangsúlyozását, hogy „vele legyenek”, tehát, hogy ismerjék meg az ő személyét és tanítását, hogy azután ez legyen az igehirdetésük lényege.

2012. április 29.

FacebookTwitterGoogle bookmark
Hozzájárulás sütik (browser cookies) kezeléséhez
A felhasználói élmény javítása érdekében adatokat (sütiket) adunk át a böngészőprogramjának a biztonságos használat, a weboldal forgalmának elemzése érdekében.
Kérjük, adja ehhez hozzájárulását a bal oldali gombra kattintva!